Mekkora hangulatbeli különbség van a mostani és az előző pár Zsolltár között. Dávid eljutott egy olyan mély pontra, ahol már csak könyörögni tud Istennek, hogy jelenjen meg újra neki. Ismerős... Voltam már ilyen ponton, és hihetetlenül kilátástalannak tűnik minden... Hála az Úrnak most per pillanat jól vagyok. Újból Kolozsváron, és újból belvetettem magam mindeféle dologba, remélem, hogy nem vállalom túl ,magam, és sikerül mindent tisztességgel bfejeznem! Imáim most csak ezért szólnak...
13. Zsoltár
12. Zsoltár
Tegnap pont hasonló dolgokról volt szó az Istentiszteleten is, csak egy kicsit más megvílágításban. Ha már Dávid azt tapasztalta, hogy az ő idejében mennyire elsokasodtak a gonoszok, akkor ma nem is kéne megszólaljunk ilyen téren. ..
Ámbár mivel most per pillanat hihetetlenül szépen süt kinn a nap, csak optimistán tudom felfogni a dolgokat, és csak arra tudok gondolni, hogy azért nem ennyire szörnyű a helyzet. Még ma is elég sok megtérés történetről hallhatunk és rengeteg fiatal kezd rájönni arra, hogy valami azért mégiscsak hiányzik az életükből. Pl. a Függőleges munkatársi csapata szerintem erre kíváló példa, de akkár az ifinket is nyugodt lelkiismerettel ide sorolnám. Még vannak emberek, akik tenni akarnak, vágynak a jóra, a másra, a tisztára.
Úgyhogy csak fel a fejjel mert Isten nagyon gyakran ott van köztünk, csak engedjünk neki teret, hogy tudjon érévényesülni!!!
11. Zsoltár
Ellenség... Van-e valóban ellenségünk a ördögön kívűl? Gyűlölhetünk-e bárkit is csak azért, mert mi Isten gyerekei vagyunk ők meg nem. Hogy van, hogy Isten gyűlöli "az álnokság kedvelőjét", mégis keresztrefeszítette érte egyetlen-egy fiát? Talán pont ez az önzetlen szeretet botránkoztat meg nagyon sok embert, és valaki ezt vagy el tudja igaz szívvel fogadni, vagy velőből visszautasítja, mert semmi értelmét nem látja.
Sokszor gondolkoztam azon, hogy hogy van az, hogy az "igaz" emberek akkora örömmel és bizonysággal tudnak Istenről és hitükről beszélni. És mikor elolvastam a 10. verset hirtelen választ kaptam erre a kérdésemre! Mert megmutatja magát az Úr az igazaknak, és abban a pillanatban nem tudsz nem nagy erővel beszélni róla, és hirdetni fűnek-fának őt. Attól a pillanattól kezdve nem érdekes, hog téged ezért most börtönbe zárnak, kinevetnek, vagy akkár meg is ölnek, mert rájössz, hogy a földi életünknek úgy sincs más célja, mint szolgálni az Édesapánkat, és a kedvére tenni, ha már vette a fáradtságot elképzelt és megteremtett minket. Ezért csak nagyon hálásak lehetünk, és ez a hála az életünkön is meg kell látszodjon.
Csak kérni tudom Istent, hogy ez az én életemen is látszodjon meg, mert másképp nem fogom tudni elmondani, hogy az életemnek valaha is egy csöpp értelme is lett volna...
Sokszor gondolkoztam azon, hogy hogy van az, hogy az "igaz" emberek akkora örömmel és bizonysággal tudnak Istenről és hitükről beszélni. És mikor elolvastam a 10. verset hirtelen választ kaptam erre a kérdésemre! Mert megmutatja magát az Úr az igazaknak, és abban a pillanatban nem tudsz nem nagy erővel beszélni róla, és hirdetni fűnek-fának őt. Attól a pillanattól kezdve nem érdekes, hog téged ezért most börtönbe zárnak, kinevetnek, vagy akkár meg is ölnek, mert rájössz, hogy a földi életünknek úgy sincs más célja, mint szolgálni az Édesapánkat, és a kedvére tenni, ha már vette a fáradtságot elképzelt és megteremtett minket. Ezért csak nagyon hálásak lehetünk, és ez a hála az életünkön is meg kell látszodjon.
Csak kérni tudom Istent, hogy ez az én életemen is látszodjon meg, mert másképp nem fogom tudni elmondani, hogy az életemnek valaha is egy csöpp értelme is lett volna...
10. Zsoltár
És elérkeztem bűvős 10-es számhoz :). Hálás vagyok Istennek ezért, remélem, hogy sikerül majd a 150-hez is megérkeznem! A Zsoltárok eddiggi pozitív hangulata átváltozik egy nagyon kemény szókimondó stílussá, és hihetetlenül konkrétan leír és kimond dolgokat! Jó pár sorban teljesen magamra ismerek, és megdöbbentő, hogy ez így leírva mennyire visszataszítónak és utálatosank tűnik...
Tegnap hazajöttem, és az úton együtt ültem az egyik ifistársammal, és egész úton beszélgettünk. Az este végére nagyon furcsa érzések maradtak bennem, és csak arra tudtam gondolni, hogy hogy lehetséges az, hogy eggyesekből teológus, de ami még rosszabb pap lesz. Tényleg próbálok nem megítélni másokat, mert hát ki vagyok én, de azért úgy érzem, hogy vannak olyan helyzetek, amikor nem vagyok képes nem ítélkezni! És nagyon fáj belegondolnom, hogy hány emberéletet tett már tönkre, és hányat fog, ha tényleg felszentelik! Miért történhet ez meg? Hogy aztán az meberek megint ujjal mutathassank az egyházra, hogy ez igen ide igazán érdemes járni, ha olyan Istent imádnak, aki megnegedi, hogy ilyen hivatalos üzenethordozója legyen... És az én igazi nagy fájdalmam, hogy erre nem tudok mit mondani...
Uram én őszintén kérlek, hogy tudjuk elfogadni a döntéseidet, és add, hogy megmutathassunk mindenkinek, hogy a Te benend bízás hihetetlenül jó, áldásos, de ami még ezeknél is fontosabb, hogy az egyedüli út és lehetőség!!!
Isten nélkül nem vagyunk külőnbőzöek a Zsoltárban leírt embereknél, akik csak pusztítani és fajdalmat okozni tudnak...
Tegnap hazajöttem, és az úton együtt ültem az egyik ifistársammal, és egész úton beszélgettünk. Az este végére nagyon furcsa érzések maradtak bennem, és csak arra tudtam gondolni, hogy hogy lehetséges az, hogy eggyesekből teológus, de ami még rosszabb pap lesz. Tényleg próbálok nem megítélni másokat, mert hát ki vagyok én, de azért úgy érzem, hogy vannak olyan helyzetek, amikor nem vagyok képes nem ítélkezni! És nagyon fáj belegondolnom, hogy hány emberéletet tett már tönkre, és hányat fog, ha tényleg felszentelik! Miért történhet ez meg? Hogy aztán az meberek megint ujjal mutathassank az egyházra, hogy ez igen ide igazán érdemes járni, ha olyan Istent imádnak, aki megnegedi, hogy ilyen hivatalos üzenethordozója legyen... És az én igazi nagy fájdalmam, hogy erre nem tudok mit mondani...
Uram én őszintén kérlek, hogy tudjuk elfogadni a döntéseidet, és add, hogy megmutathassunk mindenkinek, hogy a Te benend bízás hihetetlenül jó, áldásos, de ami még ezeknél is fontosabb, hogy az egyedüli út és lehetőség!!!
Isten nélkül nem vagyunk külőnbőzöek a Zsoltárban leírt embereknél, akik csak pusztítani és fajdalmat okozni tudnak...
9. Zsoltár
9,1. Az éneklõmesternek a múthlabbén szerint; * Dávid zsoltára.
9,2. Dicsérlek * Uram teljes szívemmel, hirdetem minden csudatételedet.
9,3. Örülök * és örvendezek tebenned, zengedezem, oh Magasságos, a te nevedet;
9,4. Hogy az én * ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a te orczád elõtt;
9,5. Hogy véghezvitted ítéletemet * és ügyemet: az ítélõ-székben ültél, mint igaz bíró.
9,6. Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted a gonoszt: nevöket mindörökre kitörölted.
9,7. Az ellenség megszünt, elpusztult örökre; és a városoknak, a miket feldúltál még az emlékezetök is elveszett.
9,8. Az Úr pedig örökké trónol, ítéletre készítette * el az õ székét.
9,9. És õ megítéli a * világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan.
9,10. És lesz az Úr nyomorultak * kõvára, kõvár a szükség idején.
9,11. Azért te benned bíznak, a kik ismerik a te nevedet; mert * nem hagytad el, Uram, a kik keresnek téged.
9,12. Zengjetek az Úrnak, a ki Sionban lakik; * hirdessétek a népek között az õ cselekedeteit.
9,13. Mert számon kéri a kiontott vért, megemlékezik rólok, nem feledkezik el a szegények * kiáltásáról.
9,14. Könyörülj rajtam, Uram! lásd meg az én nyomorúságomat, a mely gyûlölõim miatt van, a ki felemelsz engem a halál kapuiból;
9,15. Hogy hirdessem minden dicséretedet Sion leányának kapuiban; hadd örvendjek a te szabadításodban.
9,16. Besülyedtek * a pogányok a verembe, a melyet ástak; a hálóban, a melyet elrejtettek, megakadt a lábok.
9,17. Megismertetett az Úr, ítéletet hozott; a gonoszt annak kezemunkájával ejtette el. Higgajon. Szela.
9,18. Seolba jutnak a gonoszok, oda minden nép, a mely elfeledkezik Istenrõl.
9,19. Mert a szegény * nem lesz végképen elfelejtve, a nyomorultak reménye sem vész el örökre.
9,20. Kelj fel Uram, ne hatalmasodjék el a halandó; ítéltessenek meg a pogányok te elõtted!
9,21. Rettentsd meg, Uram, õket; tudják meg a pogányok, hogy * halandók õk! Szela.
0
megjegyzés
9,2. Dicsérlek * Uram teljes szívemmel, hirdetem minden csudatételedet.
9,3. Örülök * és örvendezek tebenned, zengedezem, oh Magasságos, a te nevedet;
9,4. Hogy az én * ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a te orczád elõtt;
9,5. Hogy véghezvitted ítéletemet * és ügyemet: az ítélõ-székben ültél, mint igaz bíró.
9,6. Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted a gonoszt: nevöket mindörökre kitörölted.
9,7. Az ellenség megszünt, elpusztult örökre; és a városoknak, a miket feldúltál még az emlékezetök is elveszett.
9,8. Az Úr pedig örökké trónol, ítéletre készítette * el az õ székét.
9,9. És õ megítéli a * világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan.
9,10. És lesz az Úr nyomorultak * kõvára, kõvár a szükség idején.
9,11. Azért te benned bíznak, a kik ismerik a te nevedet; mert * nem hagytad el, Uram, a kik keresnek téged.
9,12. Zengjetek az Úrnak, a ki Sionban lakik; * hirdessétek a népek között az õ cselekedeteit.
9,13. Mert számon kéri a kiontott vért, megemlékezik rólok, nem feledkezik el a szegények * kiáltásáról.
9,14. Könyörülj rajtam, Uram! lásd meg az én nyomorúságomat, a mely gyûlölõim miatt van, a ki felemelsz engem a halál kapuiból;
9,15. Hogy hirdessem minden dicséretedet Sion leányának kapuiban; hadd örvendjek a te szabadításodban.
9,16. Besülyedtek * a pogányok a verembe, a melyet ástak; a hálóban, a melyet elrejtettek, megakadt a lábok.
9,17. Megismertetett az Úr, ítéletet hozott; a gonoszt annak kezemunkájával ejtette el. Higgajon. Szela.
9,18. Seolba jutnak a gonoszok, oda minden nép, a mely elfeledkezik Istenrõl.
9,19. Mert a szegény * nem lesz végképen elfelejtve, a nyomorultak reménye sem vész el örökre.
9,20. Kelj fel Uram, ne hatalmasodjék el a halandó; ítéltessenek meg a pogányok te elõtted!
9,21. Rettentsd meg, Uram, õket; tudják meg a pogányok, hogy * halandók õk! Szela.
Kívácsi lennék, hogy Dávid mikor ezt a Zsoltárt írta milyen életszakaszán metn keresztül. Valószínű, hogy nagyon megtapasztalta Isten jóságát, és kegyelmességét, mert nagyon örömteliek ezek a Zsoltárok. Annyira szépek ezek az érzések, csak valahogy akaratlanul ez eszembe jutattja azt a tényt, is hogy ez egyszer elmúlik, és akkor megint jön, a gödör, és a mélység. Tényleg csak ennyiből állna az életünk, hogy hegyről le, hegyről fel? Vagy csak mi saját magunknak okozzuk ezeket a kitérőket?
Ma mikor utaztam a trolin elkezdtem figyelgetni az arcokat, és hihetetlen, hogy egy-egy embernek csak az arca erős érzelmeket képes kiváltani. Például állt mellettem egy csajszi, akinek hihetetlenül idegesítő arca volt. Nagyon mérgesen nézett maga elé, és volt egy olyan alapdüh az egész kinézetében. Nagyon idegesített, ugyanakkor meg nagyon megsajnáltam, és arra gondoltam, hogy mi lenne ha egyszer személyes kapcsolatba kerülnék vele... Képes lennék-e krisztusi módon hozzászólni? Ez egy tipikus költői kérdés, mert nem mennék ezzel kapcsolatban semmit kijelenteni, az tény, hogyha mégis igen akkor az nem én lennék...
Még a múlt héten Vásárhelyen láttam egy fiúcskát a buszmegállóban... Elég rosszul volt felöltözve, a tél közepén csak egy háromnegyedes nadrágocska volt rajta, és kb. olyan 5-6 éves lehetett.. Ült megszeppenve a padon, és nagy kerek szemmel nézett fel minde felnőtre. Először azt hittem, hogy ott vannak a közelében a szülei is, de aztán hamar rájöttem, hogy teljesen egyedül üldögél ott. Jött egy család az apa két gyermekével, és a kicsik ők is hasonló korosztály voltak elkedtek játszani valami maradék hóval. A kisfiú olyan vágyakozó szemekkel nézett rájuk, hogy az valami szívszorító volt. Látszott, hogy semmire sem vágyik jobban mint a többike társaságára, többet a felnőttekre rá sem nézett, csak a két kisgyerek érdekelte. És akkor hirtelen egy adott pillanatban a kislány (a testvére egy fiúcska volt) rárúgta a hót a padon ülő fiúcskára. Ebben a pillanatban a vágyakozó nézést felváltotta egy megijedt, megszeppent, inkább itt sem vagyok nézés. Próbált arréb ülni a padon, minél jobban elhúzodni a kislánytól... Hamarosan jött a busz és a család felült rá és elmentek!
Miért van az, hogy már gyerekkorunktól zsigerből visszautasítunk mindent, de mindent ami más. Ezzel én sem voltam másként, minig a tömeg vonzott, és mai napig érzem, hogy néha sokkal szívesebben lennék, a nagy többség egy kicsi pontja... Valójában ez a jelenet tudatosított rá igazából, hogy mennyire kegyetlenek vagyunk...
Kérlek Istenem, hogy ha csak lehet adj nekem olyan erőt, és tudásvágyat, amellyel ha egy kicsit is, de jobbá és szeretetteljesebbé tudom tenni a környezetemet. Annyira fájt ez a jelenetet végignézni, és egész végig csak az járt a fejemben, hogy segíteni akarok, tennem kéne valamit, de nem voltam rá képes... Csak álltam némán és végignéztem, mint annyiszor máskor... Ilyenkor tapasztalom meg az igazi gyarlóságomat, és gyengeségemet!
Szeretném ha ez változna, ha ezután sokkal következetessebb lennék dolgokban, ha igazán küzdeni tudnék dolgokért! Kérlek Uram legyél mellettem, és őrizd meg mindazokat akik közel állnak hozzám. Most szálljon fel egy ima a családomért...
Ma mikor utaztam a trolin elkezdtem figyelgetni az arcokat, és hihetetlen, hogy egy-egy embernek csak az arca erős érzelmeket képes kiváltani. Például állt mellettem egy csajszi, akinek hihetetlenül idegesítő arca volt. Nagyon mérgesen nézett maga elé, és volt egy olyan alapdüh az egész kinézetében. Nagyon idegesített, ugyanakkor meg nagyon megsajnáltam, és arra gondoltam, hogy mi lenne ha egyszer személyes kapcsolatba kerülnék vele... Képes lennék-e krisztusi módon hozzászólni? Ez egy tipikus költői kérdés, mert nem mennék ezzel kapcsolatban semmit kijelenteni, az tény, hogyha mégis igen akkor az nem én lennék...
Még a múlt héten Vásárhelyen láttam egy fiúcskát a buszmegállóban... Elég rosszul volt felöltözve, a tél közepén csak egy háromnegyedes nadrágocska volt rajta, és kb. olyan 5-6 éves lehetett.. Ült megszeppenve a padon, és nagy kerek szemmel nézett fel minde felnőtre. Először azt hittem, hogy ott vannak a közelében a szülei is, de aztán hamar rájöttem, hogy teljesen egyedül üldögél ott. Jött egy család az apa két gyermekével, és a kicsik ők is hasonló korosztály voltak elkedtek játszani valami maradék hóval. A kisfiú olyan vágyakozó szemekkel nézett rájuk, hogy az valami szívszorító volt. Látszott, hogy semmire sem vágyik jobban mint a többike társaságára, többet a felnőttekre rá sem nézett, csak a két kisgyerek érdekelte. És akkor hirtelen egy adott pillanatban a kislány (a testvére egy fiúcska volt) rárúgta a hót a padon ülő fiúcskára. Ebben a pillanatban a vágyakozó nézést felváltotta egy megijedt, megszeppent, inkább itt sem vagyok nézés. Próbált arréb ülni a padon, minél jobban elhúzodni a kislánytól... Hamarosan jött a busz és a család felült rá és elmentek!
Miért van az, hogy már gyerekkorunktól zsigerből visszautasítunk mindent, de mindent ami más. Ezzel én sem voltam másként, minig a tömeg vonzott, és mai napig érzem, hogy néha sokkal szívesebben lennék, a nagy többség egy kicsi pontja... Valójában ez a jelenet tudatosított rá igazából, hogy mennyire kegyetlenek vagyunk...
Kérlek Istenem, hogy ha csak lehet adj nekem olyan erőt, és tudásvágyat, amellyel ha egy kicsit is, de jobbá és szeretetteljesebbé tudom tenni a környezetemet. Annyira fájt ez a jelenetet végignézni, és egész végig csak az járt a fejemben, hogy segíteni akarok, tennem kéne valamit, de nem voltam rá képes... Csak álltam némán és végignéztem, mint annyiszor máskor... Ilyenkor tapasztalom meg az igazi gyarlóságomat, és gyengeségemet!
Szeretném ha ez változna, ha ezután sokkal következetessebb lennék dolgokban, ha igazán küzdeni tudnék dolgokért! Kérlek Uram legyél mellettem, és őrizd meg mindazokat akik közel állnak hozzám. Most szálljon fel egy ima a családomért...
8. Zsoltár
0
megjegyzés
7. Zsoltár
1. Dávid siggajonja, a melyet az Úrhoz énekelt a * Benjáminita Kús beszéde miatt.
2. Én Uram Istenem, benned bízom; oltalmazz meg engem minden üldözõmtõl, és szabadíts meg engem,
3. Hogy szét ne tépje, * mint az oroszlán az én lelkemet, szét ne szaggassa, ha nincsen szabadító.
4. Én Uram Istenem, ha cselekedtem ezt, ha hamisság van az én kezeimben.
5. Ha gonoszszal * fizettem jó emberemnek, és háborgattam ok nélkül való ellenségemet:
6. Akkor ellenség üldözze lelkemet s érje el és tapodja földre az én életemet, és sujtsa porba az én dicsõségemet. Szela.
7. Kelj fel, Uram, * haragodban, emelkedjél fel ellenségeim dühe ellen; serkenj fel mellettem, te, a ki parancsoltál ítéletet!
8. És népek gyülekezete vegyen téged körül, és felettök térj vissza a magasságba.
9. Az Úr ítéli meg a népeket. Bírálj meg engem Uram, az én * igazságom és ártatlanságom szerint!
10. Szünjék meg, kérlek, a gonoszok rosszasága és erõsítsd meg az igazat; mert az igaz Isten vizsgálja meg a szíveket * és veséket.
11. Az én paizsom az Istennél van, a ki * megszabadítja az igazszívûeket.
12. Isten igaz biró; és olyan Isten, a ki mindennap haragszik.
13. Ha meg nem tér a gonosz, * kardját élesíti, kézívét felvonja és felkészíti azt.
14. Halálos eszközöket fordít reá, és megtüzesíti nyilait.
15. Ímé, álnoksággal * vajúdik a gonosz, hamisságot fogan és hazugságot szül.
16. Gödröt ás és mélyre vájja azt; de beleesik * a verembe, a mit csinált.
17. Forduljon vissza fejére az, a mit elkövetett, és szálljon feje tetejére az õ erõszakossága.
18. Dicsérem az Urat az õ igazsága szerint, és * éneklek a felséges Úr nevének.
0
megjegyzés
2. Én Uram Istenem, benned bízom; oltalmazz meg engem minden üldözõmtõl, és szabadíts meg engem,
3. Hogy szét ne tépje, * mint az oroszlán az én lelkemet, szét ne szaggassa, ha nincsen szabadító.
4. Én Uram Istenem, ha cselekedtem ezt, ha hamisság van az én kezeimben.
5. Ha gonoszszal * fizettem jó emberemnek, és háborgattam ok nélkül való ellenségemet:
6. Akkor ellenség üldözze lelkemet s érje el és tapodja földre az én életemet, és sujtsa porba az én dicsõségemet. Szela.
7. Kelj fel, Uram, * haragodban, emelkedjél fel ellenségeim dühe ellen; serkenj fel mellettem, te, a ki parancsoltál ítéletet!
8. És népek gyülekezete vegyen téged körül, és felettök térj vissza a magasságba.
9. Az Úr ítéli meg a népeket. Bírálj meg engem Uram, az én * igazságom és ártatlanságom szerint!
10. Szünjék meg, kérlek, a gonoszok rosszasága és erõsítsd meg az igazat; mert az igaz Isten vizsgálja meg a szíveket * és veséket.
11. Az én paizsom az Istennél van, a ki * megszabadítja az igazszívûeket.
12. Isten igaz biró; és olyan Isten, a ki mindennap haragszik.
13. Ha meg nem tér a gonosz, * kardját élesíti, kézívét felvonja és felkészíti azt.
14. Halálos eszközöket fordít reá, és megtüzesíti nyilait.
15. Ímé, álnoksággal * vajúdik a gonosz, hamisságot fogan és hazugságot szül.
16. Gödröt ás és mélyre vájja azt; de beleesik * a verembe, a mit csinált.
17. Forduljon vissza fejére az, a mit elkövetett, és szálljon feje tetejére az õ erõszakossága.
18. Dicsérem az Urat az õ igazsága szerint, és * éneklek a felséges Úr nevének.
Érdekes, hogy ezek az első Zsoltárok mind Isten igazságosságáról szólnak. Egy kicsit az az érzésem, hogy Dávid megpróbálja bizonygatni saját magának, hogy Isten valóban jó, és, hogy érdemes az Ő szövetségesének lenni. Ezzel gyakran vagyok én is így. Hogy inkább az agyam tudja, mint a szívem ezt a tényt, és olyankor már rögtön panaszkodok mindenkinek, hogy milyen távol kerültem Istentől, és hogy megint nincs valami rendjén. De ezt vajon nem mi szugeráljuk saját magunknak? Illetőleg, még az is meglehet, hogy az ördögtől jön, próbálkozik velünk elhitetni, hogy eddig egy nagy tévedésben éltünk... És most ilyen őszinteségi rohamaimban be kell ismernem, hogy néh ez sikerül is ez neki! Akkár, ha visszagondolok az elmúlt félévemre, amikor minden kudarcomat ISten szemére vetettem, hogy igen, mert megígérted és mégsem teljesítetted stb. De vajon azok tényleg az Ő ígéretei voltak, vagy azt is nagyon tehetségesen elmagyaráztam magamnak, hogy minden úgy történik, ahogy történnie kell, és miért ne hagyjam magam sodorni az árral- eseményekkel...
Amúgy ma visszajöttem Kvárra. A szoba üres, rajtam kívül senki nincs és ez rossz érzés! Épp az előbb jött be az egyik lakótársam, hogy adjon ide valamit... Érdekes a vele való kapcsolatom... Egyszer csúnyán összevesztünk, aztán úgy érzem, hogy azóta nem bírja a pofámat... És ezek a dolgok még mindig zavarnak, mindig szeretném, ha mindenki szeretne, de még 2O év után sem sikerült belenyugodnom abba, hogy ez képtelenség! Ha Jézus nem tudta ezt elérni, akkor hova akarok én nyújtozkodni?
Amúgy ma visszajöttem Kvárra. A szoba üres, rajtam kívül senki nincs és ez rossz érzés! Épp az előbb jött be az egyik lakótársam, hogy adjon ide valamit... Érdekes a vele való kapcsolatom... Egyszer csúnyán összevesztünk, aztán úgy érzem, hogy azóta nem bírja a pofámat... És ezek a dolgok még mindig zavarnak, mindig szeretném, ha mindenki szeretne, de még 2O év után sem sikerült belenyugodnom abba, hogy ez képtelenség! Ha Jézus nem tudta ezt elérni, akkor hova akarok én nyújtozkodni?
6. Zsoltár
1. Az éneklõmesternek a neginóthra, a seminith szerint; Dávid zsoltára.
2. Uram, ne feddj * meg engem haragodban, és ne ostorozz engem búsulásodban.
3. Könyörülj rajtam Uram, mert ellankadtam: gyógyíts meg engem Uram, mert megháborodtak csontjaim!
4. Lelkem is igen megháborodott, és te, oh Uram, míglen?
5. Térj vissza Uram, mentsd ki lelkemet, segíts meg engem kegyelmedért;
6. Mert nincs emlékezés rólad a halálban, a seolban kicsoda dicsõít téged?
7. Elfáradtam * sóhajtozásomban, egész éjjel áztattam ágyamat, könyhullatással öntöztm nyoszolyámat.
8. Szemem a bánattól * elbágyadt, megvénhedett minden szorongatóm miatt.
9. Távozzatok tõlem mind, ti * bûnt cselekedõk, mert meghallgatja + az Úr az én siralmam szavát.
10. Meghallgatja az Úr az én * könyörgésemet, elfogadja az Úr az én imádságomat.
11. Megszégyenül * majd és igen megháborodik minden ellenségem; meghátrálnak és megszégyenülnek hirtelen.
0
megjegyzés
2. Uram, ne feddj * meg engem haragodban, és ne ostorozz engem búsulásodban.
3. Könyörülj rajtam Uram, mert ellankadtam: gyógyíts meg engem Uram, mert megháborodtak csontjaim!
4. Lelkem is igen megháborodott, és te, oh Uram, míglen?
5. Térj vissza Uram, mentsd ki lelkemet, segíts meg engem kegyelmedért;
6. Mert nincs emlékezés rólad a halálban, a seolban kicsoda dicsõít téged?
7. Elfáradtam * sóhajtozásomban, egész éjjel áztattam ágyamat, könyhullatással öntöztm nyoszolyámat.
8. Szemem a bánattól * elbágyadt, megvénhedett minden szorongatóm miatt.
9. Távozzatok tõlem mind, ti * bûnt cselekedõk, mert meghallgatja + az Úr az én siralmam szavát.
10. Meghallgatja az Úr az én * könyörgésemet, elfogadja az Úr az én imádságomat.
11. Megszégyenül * majd és igen megháborodik minden ellenségem; meghátrálnak és megszégyenülnek hirtelen.
Hihetetlen, hogy mennyire összhangban vannak a Zsoltárok a pillanatnyi lelkiállapotommal. Én is most per pillanat csak könyörögni tudok, h újból sok erőt kapjak, mert másképp nem leszek képes ezt végigcsinálni. Soha nem gondoltam volna h az emberi test és lélek tényleg ennyire gyarló és ennyire örömhajszoló. És tényleg szükségünk van határokra, nagyon jól megszabott határokra, mert másképp sehol nem lennénk!!! Még így is folyton próbálgatjuk átlépni, annak ellnére h esetleg ott van előttünk a példa, h mi történik, akkor ha... De nem, mi azt hisszük, h hát az velünk nem történhet meg, és akkor egyszer csak PUFF. Ott vagyunk a semmi közepén és csak könyörögni tudunk a kegyelemért, hogy újból közel kerülhessünk Istenhez!
De vajon nincs egy olyan pont, amikor Isten már azt mondja, h nem? H többet már nem teszi meg, nem húz ki minket megint pácos cápából...
Az a nagy igazság, hogy a válaszom csakis tagadó lehet. Nem, mert megígérte nekünk, h Jézus szenvedéseiért Ő mindig ott lesz nekünk! És ekkor angy kegyelmet senki mástól nem kaphatunk! Ezért tudom én azt tiszta szívvel mondani, h a keresztyénség az igazi hit. Mert ekkora kegyelmet sehol máshol nem lehet tapasztalni, és amit ennyire nem lehet megmagyarázni, vagy egy logikai rendszerbe beletenni annak csak igaznak kell lennie!!!
De vajon nincs egy olyan pont, amikor Isten már azt mondja, h nem? H többet már nem teszi meg, nem húz ki minket megint pácos cápából...
Az a nagy igazság, hogy a válaszom csakis tagadó lehet. Nem, mert megígérte nekünk, h Jézus szenvedéseiért Ő mindig ott lesz nekünk! És ekkor angy kegyelmet senki mástól nem kaphatunk! Ezért tudom én azt tiszta szívvel mondani, h a keresztyénség az igazi hit. Mert ekkora kegyelmet sehol máshol nem lehet tapasztalni, és amit ennyire nem lehet megmagyarázni, vagy egy logikai rendszerbe beletenni annak csak igaznak kell lennie!!!
5. Zsoltár
2. Uram, figyelmezz * szavaimra; értsd meg az én sóhajtásomat!
3. Ügyelj az én kiáltásom szavára, én Királyom és én Istenem; mert én hozzád imádkozom!
4. Uram, jó reggel hallgasd meg az én szómat; jó reggel * készülök hozzád és vigyázok.
5. Mert nem olyan Isten vagy te, a ki hamisságban gyönyörködnél; nem lakhatik tenálad gonosz.
6. Nem állhatnak meg szemeid elõtt a kevélyek, * gyûlölsz te minden bûnt cselekedõt.
7. Elveszted, * a kik hazugságot szólnak; a vérszopó és álnok embert útálja az Úr.
8. Én pedig a te kegyelmed sokaságából házadba mehetek; * leborulok szent templomodban a te félelmedben.
9. Uram, vezess engem a te igazságodban * az én ellenségeim miatt; egyengesd elõttem a te útadat!
10. Mert nincsen az õ szájokban egyenesség, belsejök csupa romlottság; nyitott sír * az õ torkuk, nyelvökkel hizelkednek.
11. Kárhoztasd õke, oh Isten; essenek el saját tanácsaik által; taszítsd el õket vétkeik sokasága miatt, mert fellázadtak ellened.
12. És majd örülnek mindnyájan, a kik bíznak benned; mindörökké vígadjanak, és te megoltalmazod õket, és örvendeznek te benned, * a kik szeretik a te nevedet.
13. Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a te * jóvoltoddal, mint egy paizszsal.
0
megjegyzés
3. Ügyelj az én kiáltásom szavára, én Királyom és én Istenem; mert én hozzád imádkozom!
4. Uram, jó reggel hallgasd meg az én szómat; jó reggel * készülök hozzád és vigyázok.
5. Mert nem olyan Isten vagy te, a ki hamisságban gyönyörködnél; nem lakhatik tenálad gonosz.
6. Nem állhatnak meg szemeid elõtt a kevélyek, * gyûlölsz te minden bûnt cselekedõt.
7. Elveszted, * a kik hazugságot szólnak; a vérszopó és álnok embert útálja az Úr.
8. Én pedig a te kegyelmed sokaságából házadba mehetek; * leborulok szent templomodban a te félelmedben.
9. Uram, vezess engem a te igazságodban * az én ellenségeim miatt; egyengesd elõttem a te útadat!
10. Mert nincsen az õ szájokban egyenesség, belsejök csupa romlottság; nyitott sír * az õ torkuk, nyelvökkel hizelkednek.
11. Kárhoztasd õke, oh Isten; essenek el saját tanácsaik által; taszítsd el õket vétkeik sokasága miatt, mert fellázadtak ellened.
12. És majd örülnek mindnyájan, a kik bíznak benned; mindörökké vígadjanak, és te megoltalmazod õket, és örvendeznek te benned, * a kik szeretik a te nevedet.
13. Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a te * jóvoltoddal, mint egy paizszsal.
Tudom, hogy gyűlöl az Úr minden bűnt, és mégis folyton visszaesek ugyanazokba a hibákba. FOgadkozok minden nehéz helyzetben, h de ezután biztos nem teszem soha többé, csak ezen legyek túl, aztán minden jó lesz. És túl vagyok rajta és valahogy mégis megint megteszem, aztán megint fogadkozom , és megint megteszem stb... Ez a 15O nap arra lenne jó, h ne tegyem meg legalább 15O napig, egyszer már megint elestem, többet tényleg nem kéne... Hamarosan megint kezdődik az egyetem, remélem h belevethetem minél jobban magam a tennivalók özönébe, aztán nem lesz időm hülyeségekkel foglalkoznom!
Én csak nagyon szeretnék azok közé tartozni, akik tényleg tudnak bízni Istenben, és akik nagyon szeretik Őt. Csak a hétköznapokban ezt tényleg nagyon- nagyon nehéz! Szeretném Uram ha megáldanál, és körülvennél a te jelenléteddel. Ha ez az egész munkatársi státuszom nem az én híuságomat építené, hanem tényleg tudjak őszintén evangélizálni, és felvállalni azt h én igenis hozzád tartozok!
Én csak nagyon szeretnék azok közé tartozni, akik tényleg tudnak bízni Istenben, és akik nagyon szeretik Őt. Csak a hétköznapokban ezt tényleg nagyon- nagyon nehéz! Szeretném Uram ha megáldanál, és körülvennél a te jelenléteddel. Ha ez az egész munkatársi státuszom nem az én híuságomat építené, hanem tényleg tudjak őszintén evangélizálni, és felvállalni azt h én igenis hozzád tartozok!
4. Zsoltár
1. Az éneklõmesternek a neginóthra, Dávid zsoltára.
2. Mikor kiáltok, * hallgass meg engem, igazságomnak Istene; szorultságomban tág tért adtál nékem; könyörülj rajtam és halld meg az én imádságomat!
3. Emberek fiai! Meddig lesz gyalázatban az én dicsõségem? Meddig szerettek hiábavalóságot, és kerestek hazugságot? Szela.
4. Tudjátok meg hát, hogy kedveltjévé választott * az Úr; meghallja az Úr, ha hozzá kiáltok!
5. Haragudjatok, * de ne vétkezzetek: beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban és csillapodjatok! Szela.
6. Igazságnak * áldozatával áldozzatok, és bízzatok az Úrban.
7. Sokan mondják: Kicsoda láttat velünk jót? Hozd fel reánk * arczodnak világosságát, oh Uram!
8. Nagyobb örömöt adsz így szívembe, mint a mikor sok az õ búzájok és boruk.
9. Békességben * fekszem le és legott elaluszom; mert te, Uram, egyedül adsz nékem bátorságos lakozást.
0
megjegyzés
2. Mikor kiáltok, * hallgass meg engem, igazságomnak Istene; szorultságomban tág tért adtál nékem; könyörülj rajtam és halld meg az én imádságomat!
3. Emberek fiai! Meddig lesz gyalázatban az én dicsõségem? Meddig szerettek hiábavalóságot, és kerestek hazugságot? Szela.
4. Tudjátok meg hát, hogy kedveltjévé választott * az Úr; meghallja az Úr, ha hozzá kiáltok!
5. Haragudjatok, * de ne vétkezzetek: beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban és csillapodjatok! Szela.
6. Igazságnak * áldozatával áldozzatok, és bízzatok az Úrban.
7. Sokan mondják: Kicsoda láttat velünk jót? Hozd fel reánk * arczodnak világosságát, oh Uram!
8. Nagyobb örömöt adsz így szívembe, mint a mikor sok az õ búzájok és boruk.
9. Békességben * fekszem le és legott elaluszom; mert te, Uram, egyedül adsz nékem bátorságos lakozást.
Ez a napom is érdekes volt, meg nagyon hasznos, nagyot ugrottunk a konferencia szervezésben, nagy hála ezért, és hát végre tényleg úgy érzem, hogy kezd egy igazi munkatársi csapat kiépülni.
Azért nagyon megnyugtató az, hogy az Úr tényleg meghallgat ha hozzá kiáltunk, ez akkár a Függőleges kapcsán, de a magánélet területén is bíztató! Talán tényleg az a gond, h nem kiáltunk eleget, sok mindent én is inkább megtartok magamnak, mert h mjad megoldom címen... De nem megy, az ember újból és újból elbukik, de ennek ellenére valahogy mégsem vagyok képes gyakran kérni és kiáltani...
Miért? Talán mert az az állandó kiszolgáltatságunkat húzná alá, ami az emberi méltóság széttaposása... De egyáltalán beszélhetnénk emberi méltóságról ha nem lett volna a mi Teremtőnk? Hát nyilvánvalóan nem... És itt jönnek be az ellentmondások, amit azért annak ellenére, hogy egy nyilvánvaló tévedés, vagy hiba mégis nehezen tudunk kizárni, vagy megváltoztatni!
Remélem h ma este én is békességgel tudok majd lefeküdni, és elhiszem azt h az Úr tényleg bátorságos lakozást ad!
Azért nagyon megnyugtató az, hogy az Úr tényleg meghallgat ha hozzá kiáltunk, ez akkár a Függőleges kapcsán, de a magánélet területén is bíztató! Talán tényleg az a gond, h nem kiáltunk eleget, sok mindent én is inkább megtartok magamnak, mert h mjad megoldom címen... De nem megy, az ember újból és újból elbukik, de ennek ellenére valahogy mégsem vagyok képes gyakran kérni és kiáltani...
Miért? Talán mert az az állandó kiszolgáltatságunkat húzná alá, ami az emberi méltóság széttaposása... De egyáltalán beszélhetnénk emberi méltóságról ha nem lett volna a mi Teremtőnk? Hát nyilvánvalóan nem... És itt jönnek be az ellentmondások, amit azért annak ellenére, hogy egy nyilvánvaló tévedés, vagy hiba mégis nehezen tudunk kizárni, vagy megváltoztatni!
Remélem h ma este én is békességgel tudok majd lefeküdni, és elhiszem azt h az Úr tényleg bátorságos lakozást ad!
3. Zsoltár
1. Dávid zsoltára; fia, * Absolon elõl való futásakor.
2. Uram! mennyire * megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!
3. Sokan mondják az én lelkem felõl: Nincs számára * segítség Istennél, Szela.
4. De te, oh Uram! * paizsom vagy nékem, dicsõségem, az, a ki + felmagasztalja az én fejemet.
5. Felszóval kiálték az Úrhoz, és õ meghallgata engemet, az õ szentsége hegyérõl. Szela.
6. Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr * támogat engem.
7. Nem félek * sok ezernyi néptõl sem, a mely köröskörül felállott ellenem.
8. Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok * fogait összetörted.
9. Az Úré a szabadítás; legyen a te népeden a te * áldásod. Szela.
0
megjegyzés
2. Uram! mennyire * megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!
3. Sokan mondják az én lelkem felõl: Nincs számára * segítség Istennél, Szela.
4. De te, oh Uram! * paizsom vagy nékem, dicsõségem, az, a ki + felmagasztalja az én fejemet.
5. Felszóval kiálték az Úrhoz, és õ meghallgata engemet, az õ szentsége hegyérõl. Szela.
6. Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr * támogat engem.
7. Nem félek * sok ezernyi néptõl sem, a mely köröskörül felállott ellenem.
8. Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok * fogait összetörted.
9. Az Úré a szabadítás; legyen a te népeden a te * áldásod. Szela.
Pár napig sikeresen nem sikerült a blogra írnom, mert munkatársi hétvégénk volt, de most megpróbálom minden lemaradásomat pótolni!
Érdekes h pont ez a Zsoltár jutott péntekre, mert a pénteki nap is ilyesmirol szólt. H tényleg vannak-e kinn ellenségeink, akiktól valóban félnünk kell, vagy ez csak a mi képzeletünk szüleménye. De tudjátok mi a nagy ÖRÖMHÍR? Hogy Isten valóban legyőzte minden ellenségünket, sőt Jézus a legnagyobbat, úgyhogy nekünk nincs amitől félnünk, hogyha az az Isten, akit mi imádunk már mindent elintézett helyettünk! Áldott legyen ezért az Ő neve, és mást nem tudok kívénni, mint hogy ezt mindenki el tudja fogadni és merjünk el igazán élni, és kimenni "ellenségeink" közé!
Érdekes h pont ez a Zsoltár jutott péntekre, mert a pénteki nap is ilyesmirol szólt. H tényleg vannak-e kinn ellenségeink, akiktól valóban félnünk kell, vagy ez csak a mi képzeletünk szüleménye. De tudjátok mi a nagy ÖRÖMHÍR? Hogy Isten valóban legyőzte minden ellenségünket, sőt Jézus a legnagyobbat, úgyhogy nekünk nincs amitől félnünk, hogyha az az Isten, akit mi imádunk már mindent elintézett helyettünk! Áldott legyen ezért az Ő neve, és mást nem tudok kívénni, mint hogy ezt mindenki el tudja fogadni és merjünk el igazán élni, és kimenni "ellenségeink" közé!
2. Zsoltár
1. Miért dühösködnek a pogányok, és gondolnak hiábavalóságot a népek?
2. A föld királyai * felkerekednek és a fejedelmek együtt + tanácskoznak az Úr ellen és az õ felkentje ellen:
3. Szaggassuk le az õ bilincseiket, és * dobjuk le magunkról köteleiket!
4. Az egekben * lakozó neveti, az Úr megcsúfolja õket.
5. Majd szól nékik haragjában, * és megrettenti õket gerjedelmében:
6. Én kentem ám fel az én királyomat a Sionon, * az én szent hegyemen!
7. Törvényül hirdetem: Az Úr mondá nékem: Én fiam * vagy te; én ma nemzettelek téged.
8. Kérjed tõlem és * odaadom néked a pogányokat örökségül, és birtokodul a föld határait.
9. Összetöröd * õket vasvesszõvel: széjjelzúzod õket, mint cserépedényt.
10. Azért, királyok, legyetek eszesek, és okuljatok földnek bírái!
11. Szolgáljátok az * Urat félelemmel, és örüljetek reszketéssel.
12. Csókoljátok a Fiút, * hogy meg ne haragudjék és el ne veszszetek az úton, mert hamar felgerjed az õ haragja. Boldogok mindazok, a kik õ benne bíznak!
2. A föld királyai * felkerekednek és a fejedelmek együtt + tanácskoznak az Úr ellen és az õ felkentje ellen:
3. Szaggassuk le az õ bilincseiket, és * dobjuk le magunkról köteleiket!
4. Az egekben * lakozó neveti, az Úr megcsúfolja õket.
5. Majd szól nékik haragjában, * és megrettenti õket gerjedelmében:
6. Én kentem ám fel az én királyomat a Sionon, * az én szent hegyemen!
7. Törvényül hirdetem: Az Úr mondá nékem: Én fiam * vagy te; én ma nemzettelek téged.
8. Kérjed tõlem és * odaadom néked a pogányokat örökségül, és birtokodul a föld határait.
9. Összetöröd * õket vasvesszõvel: széjjelzúzod õket, mint cserépedényt.
10. Azért, királyok, legyetek eszesek, és okuljatok földnek bírái!
11. Szolgáljátok az * Urat félelemmel, és örüljetek reszketéssel.
12. Csókoljátok a Fiút, * hogy meg ne haragudjék és el ne veszszetek az úton, mert hamar felgerjed az õ haragja. Boldogok mindazok, a kik õ benne bíznak!
És íme máris itt vagyok a második napnál. Eddig minden jól ment, ma nagyon jó napom volt, rohangáltam ide oda, rég el nem intézett dolgoknak végre sikerült a végére érnem és ez mindig jó érzéssel tölt el! De ma volt egy érdekes élményem... Éppen mentem vhova, amikor azt vettem észre h a földon cafatokra tépett rózsák, illetve rózsaszálak hevernek. Elgondolkodtam h valakinek az ideji valentinnapja nem lesz a legrózsásabb, és hát persze lejátszodtam egy csomó forgatókönyvet a fejembe, h biztos megcsalta, vagy hazudott neki, vagy bevallotta h már nem szereti stb... Persze itt akkor jöhetne egy elcsépelt keresztyén szöveg, h lám-lám a nem keresztyén kapcsolatoknak ez lesz a vége stb. Csak hogy rájöttem arra, h az semmire sem garancia ha mindketten hiszne Istenben, sőt egy adott ponton csak ekkor kezdenek el igazán elkomplikálódni a dolgok...
Na de hogy miért is kezdtem el a párkapcsolatokról beszélni? Jah igen az összetépett rózsa, ok most már tisztában vagyok magammal :D Amúgy a második Zsoltár azért valahol erről is beszél, a pogányok és kiválasztottak közti különbségről, meg arról a hatalomról amire szert tehetünk ha Jézusé leszünk! De mi van akkor, ha vhogy az áldások nem jelentkeznek az életedben, vagy nem vesze észre őket? Talán ilyenkor lehet igazán reszketéssel örülni, és csak úgy szeretni az Istent, mindenért ami éppen az életeben történik. Hogy nem mindig működik az tény, de ha ezt úgy igazán kipróbálod olyan áldásokat rejt magában h az valami hihetetlen!
És az h boldogok azok akik Őbenne bíznak, az az egyik legnagyobb életfilozófiai igazság, amit valaha leírtak! Csak addig a bizalomig nehéz eljutni, mert felani önmagunkat, h megtaláljuk önmagunkat egy akkora ellentmondás amivel sokan nem tudnak mit kezdeni. De pont ez a szép ebben :)
Nah jó úgy érzem h nagyon elkezdtem filozófálgatni, így talán jobb ha abbahagyom, de az tény h nagyon örülök annak,h már két napja Zsoltárt olvashatok!!!! :) 0 megjegyzés
1. Zsoltár
Egy jó pár hónappal ezelőtt abbahagytam... Hogy miért hát az elég sokan tudják, de úgy érzem, hogy annyi ínivaló szorult belém, hogy muszáj újra belekezdenem :-p
Az tény, hogy mióta abbahagytam sokminden történt velem, megtanultam azt hogy milyen az amikor a szív egészen apró kis darabokra törik, és mekkor munka mindezt újra összerakni és hányszor bele lehet bukni, vagy eltévedni apró kis ösvényeken. Az biztos, hogy egy nagy kegyelem, az h most itt vagyok, és hálás vagyok csak úgy AZ életért amiről majd megpróbálok írni.
Nemrég láttam a Julie&Julia c. filmet, ahol a fiatal nőcike egy receptesköny egy-egy receptjét próbálja ki minden eggyes nap, és mindezt leírja egy blogra, amit majd rengeteg ember kezd el olvasni és így híres lesz es blabla. A lényeg az, hogy innen támat egy ötletem és arra gondoltam, hogy mi lenne ha ugyanezt megcsinálnám, csak nem egy recepteskönyvet használnék fel, hanem a Bibliát. Sosem voltam képes végigolvasni egy könyvet belőle, mindig ugrándoztam, és arra gondoltam, hogy itt az ideje, h végre megtegyem! Tehát úgy döntöttem, h végigmegyek a Zsoltárokon, 15O Zsoltár, 15O nap az életemből, amikor megpróbálok őszintén az ige és élet kapcsolatáról beszélni,személyes tapasztalatokon keresztül.
Így hát íme az első:
Az tény, hogy mióta abbahagytam sokminden történt velem, megtanultam azt hogy milyen az amikor a szív egészen apró kis darabokra törik, és mekkor munka mindezt újra összerakni és hányszor bele lehet bukni, vagy eltévedni apró kis ösvényeken. Az biztos, hogy egy nagy kegyelem, az h most itt vagyok, és hálás vagyok csak úgy AZ életért amiről majd megpróbálok írni.
Nemrég láttam a Julie&Julia c. filmet, ahol a fiatal nőcike egy receptesköny egy-egy receptjét próbálja ki minden eggyes nap, és mindezt leírja egy blogra, amit majd rengeteg ember kezd el olvasni és így híres lesz es blabla. A lényeg az, hogy innen támat egy ötletem és arra gondoltam, hogy mi lenne ha ugyanezt megcsinálnám, csak nem egy recepteskönyvet használnék fel, hanem a Bibliát. Sosem voltam képes végigolvasni egy könyvet belőle, mindig ugrándoztam, és arra gondoltam, hogy itt az ideje, h végre megtegyem! Tehát úgy döntöttem, h végigmegyek a Zsoltárokon, 15O Zsoltár, 15O nap az életemből, amikor megpróbálok őszintén az ige és élet kapcsolatáról beszélni,személyes tapasztalatokon keresztül.
Így hát íme az első:
1. Boldog ember az, a ki nem jár gonoszok tanácsán, * bûnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül;
2. Hanem az Úr törvényében van gyönyörûsége * és az õ törvényérõl gondolkodik éjjel nappal.
3. És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé * ültetett fa, a mely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lészen.
4. Nem úgy a gonoszok, hanem, mint a * polyva, a mit szétszór a szél.
5. Azért nem * állhatnak meg a gonoszok az ítéletben; sem a bûnösök az igazak gyülekezetében.
6. Mert tudja az Úr az igazak útját; a gonoszok * útja pedig elvész.
0
megjegyzés
2. Hanem az Úr törvényében van gyönyörûsége * és az õ törvényérõl gondolkodik éjjel nappal.
3. És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé * ültetett fa, a mely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lészen.
4. Nem úgy a gonoszok, hanem, mint a * polyva, a mit szétszór a szél.
5. Azért nem * állhatnak meg a gonoszok az ítéletben; sem a bûnösök az igazak gyülekezetében.
6. Mert tudja az Úr az igazak útját; a gonoszok * útja pedig elvész.
Ma találkoztam egy nagyon jó barátnőmmel, és beszélgettünk egy nagyon jót. Mivel éppen párkapcsolati krízisen megy keresztül természetesen a boldogság kérdése felvetődött, de látom a válasz itt áll a szemem előtt... Mi is az igazi boldogság, ha van valaki melletünk, aki szeret, olyannak amilyenek vagyunk, vagy ha sikeresek vagyunk az egyetemen, munkahelyen bárhol? Talán ideje lenne kipróbálni a Biblia szerinti boldogságverziót is, lehet h akkor egy sokkal tartósabb és tartalmasabb örömre tudnánk szert tenni!
Az biztos h nekem az elkövetkező 15O nap remélhetőleg más lesz, az évemből már 5 napot elszartam, olyasmit csináltam amit megfogadtam h soha többet, csak vhogy mégis visszalyukadok ugyanoda... Ez most más kell legyen, és ez lesz az h a "bûnösök útján meg nem áll"!!! És reménység szerint a végére igazi víz mellé ültetett fa leszek :D
Az biztos h nekem az elkövetkező 15O nap remélhetőleg más lesz, az évemből már 5 napot elszartam, olyasmit csináltam amit megfogadtam h soha többet, csak vhogy mégis visszalyukadok ugyanoda... Ez most más kell legyen, és ez lesz az h a "bûnösök útján meg nem áll"!!! És reménység szerint a végére igazi víz mellé ültetett fa leszek :D
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)